Magyar jóga történelem
A jóga napjainkban már természetes része az életünknek, de ez nem volt mindig így. Akár merre járunk, nem csak a belvárosban, hanem az ország egész területén is egyre különfélébb jógastúdiókat találhatunk. Tanulhatunk magyar vagy külföldi mesterektől, de akár még jóga diplomát is szerezhetünk a Hittudományi egyetemen. Nem csak a könyvesboltokban, hanem már az interneten is beszerezhető és olvasható szinte minden jógáról valaha íródott könyv. Rengeteg videós tartalom vagy online jógaóra közül is választhatunk. Ma már ez természetes… de nézzünk meg mikor és hogyan kezdődött a magyar jóga történelem!
A magyar jóga történelem kezdetéről sajnos nagyon kevés információnk van. A második világháború utáni időszakban számos jógamesternek és tanítónak rejtőzködnie kellett a politikai helyzet miatt. Ennek következtében írásos bizonyítékok szinte alig maradtak fenn.
A magyar jóga történelem híres alakjai
A Vallások Parlamentje 1893. szeptember 11-én nyitotta meg kapuit Chicagóban, ahol a világ vallásainak képviselői gyűltek össze. A hindu vallás képviselőjeként Szvámi Vivékánanda érkezett, aki azt a belső hívást kapta, hogy menjen el Amerikába és vegyen részt a konferencián. Beszéde nagy sikert aratott, ugyanis elérte, hogy a nyugatiak nyitottabbak legyenek a hinduizmus tanaira, a vedanta filozófiájára és a jóga tanításaira. Valószínűleg ebben az évben érkeztek meg hazánkba az első Indiai jógik.
Bár a jóga tudománya évezredek óta a keleti kultúra szerves része, magyarul alig több mint száz éve írtak róla először. Magyarországon 1897-ben Kégl Sándor jóvoltából jelent meg az első jógáról szóló ismertetés a Pallas lexikonban, következő, a Bhagavad Gitáról írt elemzése pedig 1910-ben jelent meg, amelyben kitért a jóga rendszerére is.
1937-ben Selvarajan Yesudian érkezett hazánkba Indiából, hogy felsőfokú tanulmányait nálunk végezze. 1941-ben könyvet írt Sport és jóga címmel, ami akkor sikert aratott, hogy első kiadásban három hónap alatt ötezer példány talált belőle gazdára. Alig tizennyolc hónapon belül könyve a kilencedik kiadásig jutott el. Yesuidan még ebben az évben Haich Erzsébet segítségével, akit intenzív spirituális útkeresés jellemezett, közösen megnyitotta első jógaiskolájukat Budapesten, amely nem csak Magyarország, de Európa első jógaiskolája volt. Az 50-es és 60-as években azonban a jóga tiltólistára került, ugyanis ellentmondtak az akkori materialista világszemléletének. Ebben az időszakban a csoportos jógagyakorlást nem engedélyezték, jógakönyvek nem jelenhettek meg.
Ellentmondásos körülmények
Mindazok ellenére ami az 50-es években történt, Dr. Hetényi Ernő vezetésével 1952. február 18-án megalakult a magyarországi Buddhista Misszió . Komoly megfigyelés alatt ugyan, de oktathatta és terjeszthette a tibeti buddhizmust és a jógát. A Buddhista Misszió a mai napig működik, ugyanakkor komoly szerepet játszott abban is, hogy létrejöhetett A Tan Kapuja Buddhista Főiskola 1991-ben. A jógaiskolák száma egyre gyarapodott Budapesten. Tamkó Sirató Károly a 70-es években megnyitotta saját iskoláját, miután számos komoly betegségről kigyógyult a jóga segítségével. Őt is Selvarajan Yesudian könyve, a Sport és jóga ösztönözte a gyakorlásra. A 70-es évektől kezdődően a rendszer enyhülni látszott. Nem támadta, de nem is támogatta a jógát, ugyanakkor a spiritualitás témája tiltott volt. Kezdték elismerni a jóga egészségmegőrző és testre gyakorolt jótékony hatását, azonban a meditációt teljes sötétség fedte.
1968-ban végül elindultak a csoportos, nyitott jógafoglalkozásokat a Kaffka Margit Gimnáziumban Dr. Lemhényi Zoltán jóvoltából, emiatt azonban rengeteg támadás érte. Végül 1970-ben Svédországba disszidált, ahol létrehozta a United Nations of Yoga elnevezésű szervezetét. Célja ezzel az volt, hogy a jógát külföldről hozza be Magyarországra. Ezzel párhuzamosan megalapította a Magyar Jóga Szövetséget, valamint az Asztrológiai Világszervezetet.
Magyar jóga történelem: Gyors fejlődés a 70-es évektől
A 70-es évektől, a politikai viszonyoknak megfelelően a jóga egyre ismertebbé vált annak testre gyakorolt hatásai miatt. A magyar jóga történelem következő fontos alakja Dely Károly aki 1970-ben vette át Lemhényi Zoltán csoportját, miután megjelent első könyve, a Jóga címmel. Később jógatanfolyamai mellett kirándulásokat szervezett a gyakorló csoportoknak, sőt, nyári időtöltésként külföldi táborokat szervezett. Ellátogattak Romániába, Bulágriába, Csehszlovákiába, Görögországba és Svédországba. Azért, hogy még inkább megismertesse a magyarokkal a jógairányzatokat, híres mestereket és jógaoktatókat hívott meg Magyarországra. Amikor a fővárosi jógacsoport már folyamatosan működött, tovább terjeszkedett és olyan vidéki nagyvárosokban is el kezdte hirdetni a jógát, mint például Szeged, Miskolc, Kapocsvár és Pécs.
Svédországban tett látogatásuk során találkoztak a Krisna-tudatúak szervezetének néhány tagjával, és felfedezve benne a lehetőséget, azonnal meghívták őket Magyarországra, akiknek bemutatkozójára 1977-ben került sor, Dely Károly előadásán. Hatalmas sikert arattak, ugyanis az óriási arénában 1200 ember gyűlt össze. 1978 februárjában, Dely Károly vezetésével létrejött a Józsefvárosi Sport Club, melynek keretében még abban az évben októberben megrendezésre került a Szocialista Országok Jógaszervezetének Előkészítő Bizottsági ülése, melynek elsődleges célja az volt, hogy az adott országok megismerjék és megértsék egymás véleményét és rendszerét.
1979-ben Dr. Szvámí R. A. G. Púrna indiai mester meghívást kapott a klubon keresztül Magyarországra, aki az alternatív orvostudományok avatott ismerője, hat hindu filozófiai iskola és a szanszkrit nyelv tudósa. Ő hozta létra a Mecsekben a Púrnatírth Jógaközpontot.
Napjainkban
Dely Károly a magyar jóga történelem egyik legfontosabb alakja, hiszen nagyon sokat tett azért, hogy a jógát minél több ember megismerhesse hazánkban. Könyvei mellett hangkazettákat is összeállított, ezzel is népszerűsítve a jógát és segítve az egyéni gyakorlást. Egészen élete végéig, 2002 augusztusáig oktatott. A mai idősebb jógaoktatók nagy része az ő keze alatt nevelkedett.
Az 1989-ben bekövetkezett politikai változások kedvezően hatottak arra, hogy a jóga, és a keleti tanok egyre inkább elterjedhessenek. A 90-es évektől kezdve egyre nőtt a témában kiadott könyvek száma, így ma már számos jógairányzat közül lehet választani.
A rendszerváltásnak köszönhetően ma már mindenki szabadon gyakorolhat, olvashat, fejlődhet. Az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően pedig már bárhol hozzáférhetünk ezekhez a tudásokhoz. Amennyiben érdekel a tudatos életmód, olvasd el további híreinket is!
Mindenkinek kellemes gyakorlást kívánunk!