Patandzsali: Jóga-szútrák – Ismerd meg az eredeti forrást!
Patandzsali Jóga-szútrák című műve egészen a 400-as évekig nyúlnak vissza, és igen gazdagon írják le a jógázás lényegét. Persze a tanok ennél még régebben keletkeztek, hiszen a jóga esetében tényleg egy ősi hagyományról, testi-lelki gyakorlatról beszélhetünk. Azóta persze, hogy összefoglalták a lényegét, sok minden változott a világban és az emberekben is, de a lényege megmaradt.
Így, azok, akik érdeklődnek a jógázás iránt, rendszeresen járnak a legjobb budapesti jógastúdiókba, vagy akár előszeretettel meditálnak és ássák bele magukat a buddhizmus gyakorlataiba, biztosan kíváncsiak arra, hogy mi adja Patandzsali Jóga-szútrák című alkotásának különlegességét. Úgyhogy a következőkben arról lesz szó, hogy ki is volt Patandzsali, hogy mi tudunk ezekről a bizonyos szútrákról és hogy mi a tanainak lényege. Természetesen azt is érintjük, hogy ez hogyan hat a mai jógakultúrára – bár a szöveget olvasva ez biztosan számodra is egyértelmű lesz.
Ki volt Patandzsali?
A Jóga-szútrák Patandzsali nevéhez kötődnek, de ki is volt ez a titokzatos személy (vagy személyek)? Ez egy indiai név, amely alatt megjelent a Jóga-szútrák mű, ami a jóga rendszerének egyik legeredetibb forrásszövege. Ezt tekintik a legklasszikusabb ilyen jellegű szövegnek, ezért Patandzsali gyakran utalnak a jóga atyjaként. Ezért történhet meg az is, hogy több jógázáshoz, meditációhoz kapcsolódó helyen látható a szobra.
A feltételezések szerint Patandzsali – illetve, ha többen voltak, akkor e név alatt azonosított minden személy – valamikor a Krisztus előtti II. század és a Krisztus utáni V. század között élt vagy éltek. A hagyomány úgy tartja, hogy ő(k), mindenki aki szerzőként részt vett a Patandzsali jóga-szútrák elkészülésében, misztikus képességekkel bírt. Azt is fontos megemlíteni, hogy e név alatt több mű is megjelent hasonló témákban: a jógázás mellett az ajurvédáról és a szanszkrit nyelv magyarázatáról is.
Mik azok a jóga-szútrák?
Azzal már tisztában vagyunk, hogy ki Patandzsali, aki a Jóga-szútrák című szerzeményt írta – már amennyi információ elérhető róla –, de mit is érdemes tudni magáról a műről? A Wikipedia így fogalmaz: „A Jóga-szútrák című mű 196 ind szútrát tartalmaz. A jóga rendszerének az egyik fő, klasszikus és legeredetibb forrásszövege. A szútra szó „fonalat”, jelen vonatkozásban tehát „vezérfonalat” jelent.”
Majd tovább magyarázzák: „Így nevezték a régi Indiában azokat a tömör, rövidre fogott, sűrített tartalmú szövegeket, aforizmákat, amelyek nem ismertették kimerítően a tárgyat, hanem csak segédeszközül, irányításul és emlékeztetőül szolgáltak a tanító mesternek, a gurunak, amikor élőszóval oktatta tanítványait. A Jóga-szútrákat viszont éppen rendkívül tömör, sűrített volta miatt, nagyon nehéz helyesen tolmácsolni, éppen ezért sok jógában jártas mester kommentárja született meg hozzá.” Ez azonban mit sem csorbított a mű fontosságán, sőt: ma is ez a jógik egyik fő kiindulópontja.
Patandzsali: Jóga-szútrák
Azt is tudjuk, hogy a Patandzsali: Jóga-szútrák egy összefoglaló mű, ami a korábban Indiában már létező tanokat és gyakorlatokat foglalta egybe. (Az is bizonytalan, hogy pontosan mikor készült el a mű, hiszen már a buddhizmus is foglalkozott a jógával. De mindez annyira ősi időkre nyúlik vissza, hogy nehéz pontos évszámokat felmutatni.) Emellett bemutatott általa egy nyolcfokú rendszert, amelyben minden olyan elem helyet kap, ami a jóga és a meditáció valódi megélésének szempontjából elengedhetetlenül fontos.
A nyolcfokú rendszer
Valljuk be, a jógázás és a spiritualitás, illetve jógifilozófia szempontjából nem is az a fontos, hogy ki, mikor és mit írt le. Ezeket inkább csak azért jó tudni, mert egy tudásbázist biztosít azokhoz a filozófiákhoz, amit követünk, vagy tanulunk követni. Illetve mert megadják mindannak az alapját, amiből mi is nap mint nap gyakoroljuk a jógát. És itt jön a képbe a nyolcfokú rendszer, amelyet Pandzsali Jóga-szútrák című műve mutat be.
Ez, a most hosszan bemutatott mű a jóga folyamatát nyolc különböző lépésre bontja. És itt fontos ismét megjegyezni, amire fentebb már utaltunk, hogy Patandzsali nem maga találta ki ezeket, hanem csak összefoglalta egy műben. Most pedig nézzük ezt a nyolc fokot, amelyekre a jógik gyakran utalnak astánga vagy rádzsa jógaként!
A fokok
Az első fok a Jáma, ami erkölcsi szabályokat jelent, amelyek szerint másokhoz és magához a világhoz viszonyulsz. Ezen belül öt pontosabb utasítást ad:
Ne árts!
Légy hű az igazsághoz!
Ne lopj!
Urald a vágyaidat!
Ne gyűjtögess!
A második fok a Nijáma, ez hasonló az elsőhöz, azonban épp azokat a szabályokat tartalmazza, ahogyan saját magadhoz viszonyulsz. Azaz: egyfajta magatartási segítség. Ezen belül öt fontos ágat határoz meg: a külső és belső tisztaságot, a megelégedettséget, az önfegyelmet, az önvaló tanulmányozását, azaz az önismeretet, illetve az Isten – vagy bármilyen felsőbb erő – iránti odaadást.
Ezek után következnek azok a fokok, amelyek már biztosan számodra is ismerősek lesznek, ha gyakran jógázol. A harmadik az ászana, ami a különböző jógapózokra, ülő- és testhelyzetekre vonatkozik. A negyedik a pránájáma, ami a légzésszabályozásról szól, arról ahogyan ezt irányítod. A meditáció egyik sarokköve az ötödik fok, a Pratjáhára, ami az érzékek visszavonására, ezen belül is a figyelem befelé irányítására utal. A jógázáshoz szintén elengedhetetlen a hatodik fog, a Dháraná, vagy koncentráció. A hetedik pedig maga a meditáció, azaz a Dhjána. A nyolcadik fok pedig az előző 7 fok gyakorlásának a következménye, ez az azonosság és a színtiszta áldás állapota, azaz egy szóval: a Samadhi.
Jóga a mindennapokban
Te is láthatod, hogy hogyan alkalmazzuk a mindennapi jógázás során a Jóga-szútrákban is megfogalmazott nyolcfokú rendszert. Így már nem is tűnik annyira elvontnak, igaz?
Szeretnél még többet megtudni a jógázásról, és nem szeretnél lemaradni az ehhez kapcsolódó eseményekről sem? Kövesd a Facebook-oldalunkat még több információért!