Buddha tanításai és élete

A történelem során kevés ember hagyott olyan tudást az emberiségre, mint az ókori bölcs, Sziddhárta Gautama – vagy más néven Buddha, a buddhizmus meghatározó alakja.  Hercegként született a mai Nepálban, az ie 6. században, és spirituális utazásra indult, amely elvezette a megvilágosodás eléréséhez. Tanításai, amelyek a buddhizmus alapját képezik, számtalan embert inspiráltak világszerte több mint két évezreden keresztül. Cikkünkben Buddha tanításai kerülnek bemutatásra, melyek utat kínálnak az emberiségnek a felszabadulás és a belső béke felé.

Gautama Buddha élete

Buddha királyi családba született, azáltal védve volt a világban jelen lévő szenvedéstől és külvilágtól. Az öregséggel, betegséggel és halállal való találkozása azonban megrázó volt számára, és kutatni kezdett, hogy megértse a létezés természetét. Buddha az emberi szenvedés okának és megoldásának felfedezése iránti vágytól hajtva lemondott fényűző életéről, és spirituális utazásra indult.

Hat éven keresztül szélsőségekkel teli életet élt, súlyos önsanyargatásnak vetve alá magát. Mivel elégedetlen volt ezzel a szélsőséges megközelítéssel, megpróbálta megtalálni a középutat, és a mértékletességet és az egyensúlyt hirdette az élet minden területén. Az indiai Bodh Gayában a Bodhi fa alatt ülve végül Buddha mély meditatív tudatállapotot ért el, és 35 évesen végre elérte a megvilágosodást.

Buddha tanításai

Buddha tanításai a Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvényként ismertek. Ezek az tanítások átfogó magyarázatot adnak a szenvedés megértéséhez és az attól való megszabaduláshoz.

A négy nemes igazság

1. Dukkha: A szenvedés igazsága – Buddha felismerte, hogy a szenvedés az emberi lét velejárója. A születés, az öregedés, a betegség és a halál mind a szenvedés egyik formája. Ezenkívül a ragaszkodás, a vágy és a tudatlanság hozzájárul a szenvedés körforgásához.
2.  Samudaya: A szenvedés eredetének igazsága – Buddha az emberi vágyakat vallja a szenvedés kiváltó okaként. Hangsúlyozta, hogy a világi vágyakhoz való ragaszkodás és az állandó “én illúziója” elégedetlenséghez és szenvedéshez vezet.
3. Nirodha: A szenvedés megszűnésének igazsága – Buddha azt tanította, hogy lehetséges a szenvedéstől való megszabadulás. A sóvárgás és a vágy megszüntetésével az ember elérheti a megvilágosodás és a belső béke állapotát.
4. Magga: A szenvedés megszűnéséhez vezető út igazsága – Buddha a nemes nyolcrétű ösvényt vázolta fel, mint a szenvedés legyőzésének eszközét. Nyolc egymással összefüggő gyakorlatból áll: a helyes megértés, a helyes gondolat, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a megfelelő megélhetés, a megfelelő erőfeszítés, a megfelelő figyelem és a megfelelő koncentráció.

A nemes nyolcrétű ösvény

1. Helyes életszemlélet: felismerhetjük a szenvedés tényét, annak okát és megszüntethetőségét. Ez nem más, mint a valóság természetének megértése, a szellemi látásmód elsajátítása.
2. Helyes gondolat: Az önzetlenség, a lemondás és az együttérzés gondolatainak ápolása.
3. Helyes beszéd: olyan szavak használata, amelyek igazak, kedvesek és segítőkészek, vagyis tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, rosszakarattól, durva beszédtől, haszontalan fecsegéstől. Igazmondás, lényegre törő fogalmazásmód; a barátságot, összhangot elősegítő beszéd; szelídség és mások iránti türelem.
4. Helyes cselekvés: Etikus magatartás, attól való tartózkodás, hogy másoknak kárt okozzunk. Ide tartozik minden olyan aktivitás, amelynek során tartózkodunk az öléstől, a javak önkényes elvételétől és a pazarlástól. A kedvesség és együttérzés kifejlesztése, a jóakarat gyakorlati alkalmazása. Becsületesség és tisztelet mások és javaik iránt, megelégedettség, mértékletesség, nagylelkűség. A tökéletes cselekvés megelőzi, illetve elkerüli az olyan szexuális kapcsolatot, amely másnak fájdalmat okoz.
5. Helyes megélhetés: Olyan szakma gyakorlása, amely megfelel az erkölcsi elveknek, és pozitívan járul hozzá a társadalomhoz. Tartózkodjunk az olyan foglalkozásoktól, amely más lényeknek kárt okozhatnak. Például nem kereskedünk fegyverrel, alkohollal, kábítószerekkel. Törekszünk a szorgalmas és lelkiismeretes munkára, tiszteletre és figyelemre, és ez megalapozza a tisztességes üzleti életet.
6. Helyes erőfeszítés: szorgalmas erőfeszítések az egészséges tulajdonságok kifejlesztésére és a rossz tulajdonságok elhagyására. Az erőfeszítés hivatott arra, hogy biztosítsa a hosszú és fáradságos út végigjárásához szükséges energiát.
7. Helyes éberség: A jelen pillanatban való tudatosság fejlesztése, valamint a gondolatok, érzések és érzések ítélkezés nélküli megfigyelése. A dolgokat, tapasztalatokat (a testünket, az érzéseinket, a tudatunkat és a külső jelenségeket) nem ítéljük meg, nem minősítjük, hanem egyszerűen hagyjuk azokat saját természetük szerint megjelenni.
8. Tökéletes elmélyedés: összpontosított és nyugodt lelkiállapotok kialakítása meditáción keresztül.

Buddha tanításai hangsúlyozzák annak lehetőségét, hogy minden egyén megvalósítsa saját megvilágosodását, felülmúlja a szenvedést és elérje a belső békét. Tanításai nem vakhiten, hanem személyes tapasztalaton és közvetlen felismerésen alapulnak.

Buddha hatása a világra

Buddha megvilágosodása után élete hátralévő részét az ókori Indiában utazva töltötte, tanítva és megosztva bölcsességét az élet minden területéről érkező emberekkel. Tanításai messzire terjedtek, számos követőkre tett szert, és megalapította a Szangha néven ismert szerzetesrendet. Buddha tanításai nem csak Ázsiában, hanem az egész világon is maradandó hatást gyakoroltak.

A buddhizmus mint vallás és filozófia hatással volt a művészetre, az irodalomra, a meditációs gyakorlatokra és arra, ahogyan az emberek felfogják a világot. Arra ösztönözte az egyéneket, hogy keressék a belső átalakulást, együttérzést és mélyebb megértést nyerjenek magáról az életről.

Buddha tanításai összefoglalva

Buddha utat nyitott az emberiségnek a megszabaduláshoz és a belső békéhez. Tanításai a Négy Nemes Igazságba és a Nemes Nyolcszoros Ösvénybe foglalva átfogó keretet adnak a szenvedés megértéséhez és a megvilágosodás eléréséhez. Buddha öröksége továbbra is emberek millióit inspirálja világszerte, és az együttérző, figyelmes és bölcs élet felé tereli őket. A gyakran szenvedésekkel sújtott világban Buddha időtlen tanításai emlékeztetőül szolgálnak a velünk született képességünkre, hogy a békét magunkban kell először megtalálnunk. A tudatos életmód folytatásához ezek a tanításuk alapként szolgálnak.

Felhasznált képek: pexels.com 

barbara