A meditáció és a jóga kapcsolata, avagy mi az összefüggés köztük?

A meditáció és a jóga kapcsolata szétválaszthatatlan. A meditáció segít a figyelmünk irányításában, a jóga pedig a test és a tudat harmonizálásában. A meditáció gyakorlatán keresztül elmélyedhetünk a jóga ászanákban és megértést nyerhetünk a filozófiai aspektusára.

Érdekes módon a két gyakorlat szorosan kapcsolódik egymáshoz, kéz a kézben járnak. A meditációban szerzett tudati összpontosítás nélkül nem nevezhetjük jógának az ászanák gyakorlását, csak fizikai nyújtásnak. Ezért is fontos hol és hogyan kezdünk neki.

A meditáció és a jóga kapcsolata

Míg a meditáció főleg a csapongó tudat megművelését, lenyugtatását tartja célnak, addig a mai értelemben a jóga alatt általában a fizikai gyakorlatot értjük. Pedig nem csak erről van szó. A szanszkrit jóga szó a judzs szógyökérből ered, amit legtöbbször egyesülésnek fordítanak. Miféle egyesülésre utalhat? Főként a tudat, test és a lélegzet vagy lélek (azaz a legfelsőbb szellem) összekapcsolása, egyesítését jelenti.

A jóga jelentései közt szerepel még az igába fogás, mely utal az érzékszerveink és a tudatunk zabolázatlan természetére irányuló megművelésére – a jóga által. A jóga gyakorlás az önuralom és a szelídség funkcióit is magában foglalja.

Érdemes tisztában lenni az eredetével és a jelentésével, mielőtt nekiállunk gyakorolni. Nem feltétlen a legtrendibb jógaruhák és felszerelésektől lesz „sikeres” a gyakorlásunk. Már a tudatban egy kis rendrakás segít, hogy felfedezzük az ősi tanítások tisztaságát.

És mi a meditáció?

A meditáció lényege a tudat elcsendesítése, a tisztánlátás és bölcsesség képesség kialakítása. A dolgokat, jelenségeket úgy látni, ahogy vannak. A Buddha által tanított és gyakorolt meditációs módszerek között szerepel a légzésfigyelés és a test-érzet figyelés is. Ānāpānasati légzésfigyelés meditációja:

 „A normál légzésünk ritmusa nem érdekes vagy kényszerítő erejű, hanem megnyugtató és a legtöbb élőlény nincs hozzászokva a nyugalomhoz. Az emberek többsége szereti a béke gondolatát, viszont a tényleges tapasztalatát kiábrándítónak vagy frusztrálónak találja.

Valami ösztönző dologra vágynak, valami olyasmire, ami magába rántja őket. Az ánápánaszati gyakorlásakor egy olyan tárgynál maradunk, ami teljesen semleges, nincsenek erős érzelmeink a légzésünk irányában – mint a szeretet és a gyűlölet -, és mindössze annyit teszünk, hogy megfigyeljük a ki-és belégzés kezdetét, közepét és végét.”

Ezáltal, hogy egy semleges dologra megtanulunk figyelni, elcsendesedik a tudat és kevésbé lesz zabolátlan. Ha már elsajátítottunk egy koncentrált tudatot, akkor a testérzet figyelés módszere, azaz a vipassana meditációt is alkalmazhatjuk.

A Vipassana jelentése: úgy látni a dolgokat, ahogy azok valójában vannak. Ez az önmegfigyelés útján való öntisztítás módszere. Először a tudat összpontosítása érdekében a természetes légzés megfigyelés technikáját, azaz az ánápánaszati kell elsajátítani. S ezzel az összpontosított tudatossággal végigszkennelni és felfedezni a testen és a tudaton áthaladó változásokat.

A tudat és a test érzet változó természetét azaz a mulandóságot ( szanszkrit: अनित्य; aniccsa) megtapasztalni.  A vipassana technika gyakorlásával felfedezhetjük a mulandóság, a szenvedés és az énnélküliség univerzális igazságát.

Az igazság közvetlen megtapasztalás útján való felismerése maga a tisztulási folyamat. Az egész ösvény (Dhamma azaz a Buddha tanítása) az univerzális problémákra való univerzális gyógyír és semmi köze sincs semmilyen szervezett valláshoz vagy felekezethez.

Ezért bárki szabadon gyakorolhatja bármikor, bárhol anélkül, hogy összeütközésbe kerülne bármilyen fajjal, közösséggel vagy vallással, és a módszer mindenki számára ugyanannyira hasznos lesz.

A pranayama légzés is segít a befelé figyelésben és még többféle meditációs módszer létezik, amelyben elmélyedhetünk és alkalmazhatjuk őket a mindennapi élet és a hétköznapi tudat megművelésére. A kitartó gyakorlás fogja meghozni a gyümölcsét, ezért érdemes elmélyedni a gyakorlásban.

3 mód ahogy meditáció javítja a jóga gyakorlásunkat

1. A meditáció segít az ászanákra koncentrálni

Amikor jógázunk, akkor fizikai azaz a testi szinten gyakorlunk. Az elmélyedt jógik a tudattal összekapcsolt energiatesttel gyakorolnak.

Minden alkalommal, amikor a testet egy ászanába (pózba) helyezzük, erre a pózra kell összpontosítanunk. Ha az elmét a testre összpontosítjuk, miközben pózban vagyunk, akkor teljes egészében megtapasztaljuk az ászanát.

A jóga-ászanák számos mentális egészségügyi előnyt kínálnak, de ezeknek az előnyöknek a megszerzése érdekében valójában arra kell összpontosítanunk, amit csinálunk. Jelen lenni az ászanában, és kizárni minden zavaró külső vagy tudati folyamatot.

Sajnos sokan nem hagyják gondolataikat és zavaró tényezőiket a jógastúdió ajtaja előtt. És így nem képesek a jógára koncentrálni. Így ez csak fitnessz, nyújtás lesz ugyanazzal a zavart tudatállapottal.

A különböző meditációs technikák közismerten javítják az összpontosítást és a koncentrációt. És emiatt megkönnyítik az elme testre fókuszálását, amikor belépünk egy jóga pózba. Ennek eredménye az elme-test teljes elmerülése az ászanában.

2. A meditáció segít felfedezni a jóga filozófiai vonatkozásait

Míg a legtöbb jógastúdió manapság inkább a fizikai szinten foglalkozik a jógával, mint testmozgás és a filozófiai része pedig háttérbe szorul, ám a jóga, mint említettük több szinten, több aspektusban gyakorolható.

Aki valóban el akar mélyülni ebben az életmódban, és ösvényként használni azt, a megszabadulás ösvényeként, akkor el kell merülnie a filozófiai aspektusban is. A meditáció egy jó eszköz erre is.

Maga a jógarendszer sok meditációt tartalmaz, például Trataka (Still Gazing), csakra meditációk, mantrák és hang meditációk (Nada Yoga). Ezek a meditációs technikák nem csak segítik az elmét, hanem felkészítik a tudatot és a testet a jóga bonyolultabb szakaszaira is.

Így ha sikerül a helyes összpontosítást megtapasztalnunk, akkor egy lefelé néző kutya pózban nem a másnapi teendőinken fogunk gondolkozni, hanem a légzés és az ászana összehangolásán.

3. A meditáció javítja az egyensúlyt

Ha néhány póz közben nem tudjuk helyesen tartani az egyensúlyunkat és meginogunk, például a Harcos pózban, akkor a meditáció ezen változtatni fog, legalábbis egy tudományos tanulmány szerint.

Ying Kee, PhD és munkatársai a Nanyang Technológiai Egyetem Nemzeti Oktatási Intézetében 32 férfit vettek fel, és két csoportra osztották őket. Kee mindkét csoportot egy lábra állította, miközben egy medencébe vizet öntöttek.

Amíg ezt csinálták, Kee az egyik csoportot arra kérte, hogy legyenek figyelmesek a kezükre, míg a másik csoport szabadon gondolkodhatott bármiről, ami tetszett nekik. Nem volt megszabva semmi. Ezután Kee tesztelte mindkét csoport tagjainak egyensúlyát.

Az eredmények azt mutatták, hogy a testre való figyelem növeli az egyensúlyt, és másra gondolva, mint amit csinálunk, valójában csökken az egyensúlyunk. Tehát, ha hosszabb ideig akarsz egy ászanában maradni, légy figyelmes a testedre, miközben a pózban vagy.

Aki komolyan gondolja, hogy elmélyed a jógában, annak mind a fizikai, mind a mentális szinten kell végeznie a gyakorlatokat. S itt is a meditáció lehet a kulcs az elmélyedéshez.

A meditáció és a jóga kapcsolata igen jelentős, ezért ha egyiket végezzük, érdemes a másikban is elmélyedni. A jóga például segíthet a helyes meditációs póz felvételében. Hosszú ideig keresztezett lábakkal és egyenes háttal ülni kihívás tud lenni.

Ezért is a jóga gyakorlásával nemcsak a jógi életmódot öleljük fel, hanem a jóga stúdióban is felkészítjük a tudatot a helyes összpontosításra.

A meditáció előnyei jelentősek, és felbecsülhetetlen értékűek a jógagyakorlatunk fejlesztésében.

Ha a jóga fizikai oldalát végezted anélkül, hogy meditáltál volna, akkor talán ideje ennek megváltoznia.

Gazda Viktória