A jóga nem dogma

A jóga nem dogma. A modern nyugati világban a jóga rendkívül népszerűvé vált, mint testedzés, wellness és spirituális gyakorlat. Ezzel a megnövekedett népszerűséggel azonban bizonyos fokú dogmatizmus és merevség jött létre azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a jóga. Egyes jógaközösségekben megfigyelhető az a tendencia, hogy konkrét gyakorlási módokat írnak elő, meghatározott hiteket, amelyeket fenn kell tartani, és egy egyedi elképzelést arról, hogy mi a jóga, vagy minek kellene lennie. A valóság azonban az, hogy a jóga lényegében nem dogmatikus gyakorlat – ez egy hatalmas és sokrétű hagyomány, amely teret ad az egyéni megnyilvánulásoknak és változatos értelmezéseknek.

Világszerte elterjedt gyakorlat

A jóga eredete több ezer évre vezethető vissza az ókori Indiába, ahol holisztikus filozófiaként és életmódként alakult ki, amely az elme, a test és a szellem integrálására törekedett. A jógáról szóló legkorábbi írott szövegek, mint például a Patandzsali jóga-szútrák, az önmegvalósítás és a megvilágosodás szisztematikus megközelítését vázolják fel. De még ebben a klasszikus jógahagyományban sem létezett a jóga egységes, monolitikus felfogása. A különböző iskolák és az egyes tanárok különböző szempontokat, gyakorlatokat és értelmezéseket hangsúlyoztak.

Ahogy a jóga világszerte elterjedt az elmúlt évszázad során, ez a sokszínűség csak tovább nőtt. A hatha jóga, amely a fizikai testtartásra és a légzésmunkára összpontosít, a jóga legelterjedtebb formája lett Nyugaton. De ez csak a jógafák egyik ágát képviseli. További fontos jógafajták közé tartozik a Raja jóga (a meditáció és a szemlélődés jógája), a karma jóga (az önzetlen szolgálat jógája) és a Bhakti jóga (az odaadás és a szeretet jógája). Ezen széles kategóriákon belül pedig számtalan alstílus található, mindegyiknek megvan a maga egyedi megközelítése.

Ez a sokféleség erősség, a jóga erőssége, nem pedig a gyengesége. A jóga pont sokfélesége miatt egy mindenki számára megfelelő gyakorlat. Ami az egyik embernek működik, az nem biztos, hogy a másiknak is hatékony. Egyesek vonzódhatnak a jóga sportos, fizikailag kihívást jelentő aspektusaihoz, míg mások inkább az introspektív, meditatív elemeket részesítik előnyben. Egyesek mélyen kapcsolódhatnak a jóga spirituális filozófiájához, míg mások egyszerűen fizikai és szellemi gyakorlatnak tekintik.

A jóga nem dogma

A veszély akkor merül fel, ha egyetlen víziót próbálunk ráerőltetni arra, hogy mi legyen a jóga. Ez a fajta dogmatizmus kirekesztéshez, ítélkezéshez és az egyéni véleménynyilvánítás elfojtásához vezethet. A jógát valami merevvé és rugalmatlanná változtathatja, holott a valóságban a nyitottság, a felfedezés és a személyes fejlődés gyakorlata kell legyen.

A jóga egyik alapelve a kötődésmentesség (vairagya). Ez azt jelenti, hogy el kell engednünk rögzült elképzeléseinket, véleményünket és elvárásainkat, és minden pillanatot nyitott elmével kell megközelíteni. Ez a rugalmasságról, az alkalmazkodóképességről és az új dolgok kipróbálásáról szól. Ennek a gondolkodásmódnak nemcsak a jógagyakorlatunkra kell kiterjednie, hanem a jóga egészének megértésére is.

Ahelyett, hogy ragaszkodnánk a jógának “egyedi” meghatározásához, jobban tennénk, ha elfogadnánk a jóga hagyományok és kifejezések gazdag sokféleségét. Végső soron a jóga egy mélyen személyes gyakorlat. Amit számodra jelent, nagyon eltérhet attól, amit valaki másnak jelent.

Mindenki számára tökéletes

A jóga szépsége abban rejlik, hogy minden egyes gyakorló egyéni igényeihez, érdeklődési köréhez és körülményeihez igazítható és testreszabható. Néhányan a jóga fizikai vonatkozásaihoz vonzódnak, másokat inkább a filozófiai és spirituális dimenziói érdekelnek. Vannak, akik a lassú, gyengéd gyakorlatot részesítik előnyben, míg mások az erőteljesebb, dinamikusabb megközelítésben találják meg az örömöt.

A kulcs az, hogy maradj nyitott és ne légy ítélkező. Ne felejtsük el, hogy a jóga nem egy merev dogma, hanem egy élő, lélegző hagyomány, amely sokféle formát ölthet. A jóga szellemének megtestesülésével – ami végső soron az önfelfedezés, önelfogadás és a tudat kiterjesztésének gyakorlata – felszabadulhatunk a dogma korlátai alól, és befogadhatjuk ennek az ősi művészetnek a teljes gazdagságát és lehetőségeit. Olyan jógagyakorlatot művelhetünk, amely valóban a sajátunk, amely a legmélyebb szinteken táplál és kiteljesít bennünket.

A legjobb budapesti jógastúdiók számos óratípussal várnak titeket, hogy mindenki megtalálhassa a neki valót. További érdekes cikkekért pedig kövessetek minket a Facebook oldalunkon, így biztosan nem maradtok le a legújabb híreinkről.

Felhasznált képek: pexels.com

barbara