Húsmentes étkezés: különbség a vegetáriánus, a vegán és a növényi étrend között

Az egyre trendibb vegetáriánus, vegán vagy növényi alapú étkezés átfogóját a húsmentes étkezés képzi. Amely főként az egészség és a globális fenntarthatóság miatt lett populáris. Hogyan lehet kiigazodni a sok irány között és hogyan kezdjünk neki?

Ha eddig nem egy kő alatt éltünk, akkor lépten-nyomon mindenhol a különböző húsmentes étkezésekről és diétákról olvashattunk. Régen még nem volt ekkora hangja annak, hogy amit eszünk, milyen mértékben befolyásolja a környezetünket. Sok új kísérlet zajlik például a húsmentes hús laboratóriumi előállítására. Egyik legismertebb közülük a Beyond Meat, ami a leghúsosabb állagú „nem-hús”.  A vegán termékeket gyártó márka forradalmasítja a fenntartható élelmiszer-termelést.

Leonardo DiCaprio is egyike a híres emberek közül, aki nagy befektetője a Beyond Meat cégnek és sok helyen felszólalt a vegán és vegetáriánus étkezés mellett. DiCaprio a különböző környezeti kérdések régóta szószólója. 1998-ban létrehozott alapítványának fő célja volt a világ utolsó ember által érintetlen területek megóvása. Megalakulása óta több mint 100 millió dollárral támogatott több mint 200 környezetvédelmi projektet.

Globális lépés az étkezés-tudatosság

2024-re terveznek újabb Marsra szállást, de mi lesz a bolygónk sorsa? Érdemes ezen legalább egy kicsit elgondolkozni. Globálisan az ember milyen lábnyomot hagy maga után, és hogyan tudnánk enyhébben, fenntarthatóbban élni. Lehet már a konyhában tehetünk ezért pár lépést?

Egyre több helyről, egyre több tudós, híresség és spirituális útmutató nyilatkozik abban a témában, amit a fenntarthatóság érdekében érdemes lenne mindenki számára áttérni az húsmentes diétára.

David Attenborough is nyilatkozta az Egy élet a bolygón c. filmjében, hogy

„Változtatnunk kell az étrendünkön. Bolygónk képtelen több milliárd húsevőt táplálni.”

Élete során a bolygó különböző eldugott helyeire jutott el és látta, hogy az ő élete során is mekkora mértékű pusztulás ment végbe. Ez nem egy vidám történet, de ha felnyitjuk a szemünket, még talán nem késő a Föld jövője érdekében tennünk valamit.

Legjobb, ha saját magunkon, a saját életünkben hozunk változtatásokat, amelyek egy fenntarthatóbb jövőt hoznak.

Húsmentes étkezéssel a fenntarthatóságért

Amikor még gyűjtögető életmódot folytatott a homo sapiens, alig volt belőlük pár százezer a bolygón. Így amit elfogyasztott növényt vagy állatot, annak nem látszódott a hiánya, mert újratermelődött. Elenyésző volt a fogyasztás.

Viszont a 21. században taposva a homo sapiensek lassan 8 milliárdra rúgnak. Ami azt is jelenti, hogy ennyi éhes szájat kell a bolygónak etetnie. Sajnos az ember jelleme olyan, hogy nem lát a jövőbe, általában a pillanatnyi élvezetben vesz menedéket. Pedig mi lenne, ha megvizsgálnánk a hosszútávú életmód változtatásunk hogyan hatna?

Újabban kijött kutatások tömkelege bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban tartott állatok területi és élelmezési igényei, (azaz a fenntartásuk) mekkora mértékű pusztulást idéznek elő. 28.000 fajra jelent fenyegetést a mezőgazdasági állattenyésztés és a Föld biodiverzitását is nagyban fenyegeti a húsfogyasztó életmód. Egyre több területen való kutatások arra intenek, hogy fontoljuk meg a vegán étrendet.

Az étkezési szokások hatalma

Az újév alkalmából sokan új fogadalmakat tesznek, hogy új szokásokat alakítanak ki, egy egészségesebb jövőért. A berögzült szokásainkat nehéz, de nem lehetetlen megváltoztatni. Legyen szó a táplálkozásunkról is.

Ha eddig az étkezésünk szerves részét képezte a húsfogyasztás, talán elérkezett az idő ezt megkérdőjelezni. Nagyon sok helyen olvashatunk arról, hogy a húsfogyasztás milyen mértékben terheli a bolygónkat.

Vegetáriánus étrend

A vegetáriánus étrend azt jelenti, hogy bármit ehetünk, amiben nincs hús. Ez eddig nem tűnik annyira nehéznek. A motivációnkat kell megvizsgálni, miért váltanánk erre?

A motiváció lehet egészségügyi szempontból. Sok kutatás folyik abban a témában, hogy milyen egészségügyi kockázatai vannak a különböző húsfogyasztásnak.

„A vörös és a feldolgozott húsokat mérsékelten ajánlott fogyasztani, mivel a heti egy vagy két adag is emeli a szívbetegség és a halál kockázatát” – mondta el a tanulmány vezetője, Norrina Allen, a Chicago-i Északnyugati Egyetem Közegészségügyi és Orvostudományi Intézetének igazgatója.

Feldolgozott húsok közé sorolják a párizsit, a szalámikat és a virslit is. Plusz az ipari állattartást csak úgy tudják ennyi ember igényeire kiszolgálni, hogy vegyszereket, hormonokat adnak az állatoknak. Módosítják a géneiket, hogy nagyobb hús legyen rajtuk, gyorsabban nőjjenek stb. S ezek a hormonok rajtunk keresztül is átmennek, ha fogyasztunk belőlük.

A másik motiváció lehet, hogy egy fenntarthatóbb életmódot választunk, mivel már nagyon sok tudós bizonyította, hogy az ipari állattartás fenntarthatatlan.

Vegán étrend vs Pland based (növényi alapú)

A vegán étrend azt jelenti, hogy semmilyen állati eredetű táplálékot nem veszünk magunkhoz. Ez magában foglalja a tojást, tejet, sajtot, mézet is. Szerencsére egyre több erre szakosodott étteremmel találkozhatunk, így nem feltétlen igényel már akkora tervezést ez az életmód, mint régen.

A teljes értékű növényi alapú étrend azt jelenti, hogy kerülünk minden feldolgozott, cukros és zsíros étel, halat, húst és tejtermék fogyasztását. Ehelyett olyan egészséges, növényi alapú élelmiszereket választhatunk, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék, mindenféle zöldség és gyümölcs, hüvelyesek, diófélék, magvak és még sok más. A lehetőségek számtalanok és kedvünkre variálhatjuk, amíg kialakíthatunk egy számunkra ideális étkezést.

Sok útmutatót és segédletet találhatunk ebben a témában, ha szeretnénk elmélyedni benne. Ha heti egy napot kijelölünk, amikor legalább ilyen diétát tartunk, máris tettünk egy megfontolt lépést a bolygónkért. Némi előre tervezést igényelhet.

Nem teljesen egyértelmű és vékony vonal választja el a két étkezés/életmódot.

Szóval a vegán étrend vagy életmód: semmi állati eredetű terméket nem veszünk, fogyasztunk. Ide tartozik az állatokon tesztelt ruházat vagy kozmetikum is. Ezeket is kerülik és a bármiféle bőr vagy szőrme tartalmú terméket egyaránt.

Plant based vagyis növényi alapú táplálkozásnál az egészség áll a középpontban, a vegánok lehetnek növényi alapú diétán, de nem szükségszerű és a növényi alapú táplálkozók pedig vegánok is lehetnek egyben. Igazából nem a is a megnevezés a lényeges, hanem kicsit tisztán lássuk mi megy a háttérben, mi a motiváció egyes diéta, életmódnál.

A homo sapiens tej emésztése

Elég sok kutatás folyik arról is, hogy a tejtermékek fogyasztása milyen egészségügyi hatással van az emberre. Ha elkezdünk ebben a témában kutatni elég sok bizonyítékot találunk a pozitív és a negatív hatásairól is.

Európa lakosságának tizenöt százaléka egészségügyi, illetve lelkiismereti okokból nem fogyaszt tejtermékeket, viszont a tejtermékeket helyettesítő tápanyagokból, magtejekből egyre több fogy.

Azt hihetnénk, az egyik legősibb emberi tápláléknak fordítanak hátat azok, akik nem isznak tejet, de ez nem igaz.

A homo sapiens eredetileg nem tudta emészteni a tejet. Csecsemőkor után eltűnt a tej lebontó „képesség”, viszont egy genetikai mutáció révén adaptálódott az ember szervezete és képessé váltak egyes emberek olyan enzimet termelni, amely le tudja bontani a laktózt.

Elszántság és a tökéletlenség a lényeg

Ha a fenntarthatóságot vesszük szempontnak, és szeretnénk valamit változtatni, akkor érdemes a tökéletlensége hagyatkozni. Sokan ezt a témát egyfajta szorongással ötvözik, pedig ez nem szükségszerű.

A változtatni akarás a lényeg, és nem a másokat, magunkat kritizáló jellem. Ha odafigyelünk a táplálkozásunkra, a kevesebb szemét termelésre, kevesebb műanyag használatra, honnan jön a termék amit veszünk, fogyasztunk, máris kialakul egyfajta tudatosabb látásmód.

Kezdjük először kicsiben, információ gyűjtéssel, heti egy nap vegetáriánus vagy vegán étkezéssel. Mindenki a tőle telhető, mértékű változtatást hozza meg, legyen az nagy vagy kis lépés. A tudatos étkezés a tudatos életmód alappillére.

Sok kis törekvés, sok emberben lehet a kulcsa a nagyobb mértékű változtatásnak.

Gazda Viktória